A jelen definíció azt a meggyőződést fejezi ki, hogy a holokauszttagadás és a holokauszttal kapcsolatos torzítások jelenségeivel nemzeti és nemzetközi szinten kell szembeszállni és elítélni azokat. A kérdés globális szintű vizsgálatokat igényel. Az IHRA az alábbiakban a következő, jogilag nem kötelező érvényű munkadefiníciót fogadja el.

A holokauszttagadás olyan diskurzus és propaganda, amely tagadja a holokauszt vagy soá néven ismert esemény – tehát a zsidók megsemmisítése a náci Németország és tettestársai által a második világháború alatt – történelmi tényét és annak mértékét. A holokauszttagadás fogalma különösen azokra a kijelentésekre vonatkozik, amelyek szerint a holokauszt (soá) nem történt meg.

A holokauszttagadás része lehet a pusztításhoz elsősorban használt módszerek és eszközök (például gázkamrák, tömegkivégzés, éheztetés és kínzás) valamint a zsidóság elleni népirtás szándékosságának nyilvános tagadása vagy megkérdőjelezése.

A holokauszttagadás különféle formái az antiszemitizmus megnyilvánulásai is egyben. Minden olyan próbálkozás, amely tagadja a zsidók elleni népirtás tényét, a nemzetiszocialista és az antiszemita ideológiákat igyekszik felmenteni a zsidóság elleni népirtás bűne és felelőssége alól. A holokauszttagadás formái közé tartozik az is, amikor a zsidókat vádolják azzal, hogy a soát maguk idézték elő illetve annak tényeit eltúlozzák politikai vagy pénzügyi céljaik érdekében, valamint ide tartozik az is, amikor úgy állítják be a tényeket, mintha maga a soá is a zsidók összeesküvésének eredménye volna. Ezeknek a vádaknak az a célja, hogy a történtekért a zsidókat hibáztassák, és ezzel ismét legitimálják az antiszemitizmust.

Gyakran a holokauszttagadás céljai közé tartozik a nyílt antiszemitizmus rehabilitációja is, valamint olyan politikai eszmék és feltételek elősegítése, amelyek alkalmasak arra, hogy a holokauszthoz hasonló esemény bekövetkezzen.

A holokauszttal kapcsolatos torzítások fogalma alá tartoznak többek között

  1. Az a szándékos törekvés, hogy a holokauszt illetve az abban vezető szerepet játszó tényezők, köztük a kollaboránsok és a náci Németország szövetségesei által okozott károkat minimalizálják vagy azokra mentséget találjanak;
  2. A holokauszt-áldozatok számának jelentős és a hiteles források adataival ellentétes minimalizálása;
  3. Azok a kísérletek, hogy a zsidókat vádolják az ellenük elkövetett népirtás előidézésével;
  4. Olyan állítások, amelyek a holokausztot pozitív történelmi eseményként állítják be. Ezek az állítások közvetlenül nem jelentenek holokauszttagadást, azonban ahhoz nagyon közel állnak, és a szélsőséges antiszemitizmus megnyilvánulásai. Ahhoz a következtetéshez vezethetnek, hogy a holokauszt során nem mentek elég messzire a „zsidókérdés végső megoldásának”megvalósításában;
  5. Azok a kísérletek, amelyek a náci Németország által létrehozott és működtetett koncentrációs táborok és haláltáborok létrehozásáért viselt felelősséget elkenik illetve más nemzetekre vagy etnikai csoportokra hárítják.