print this page

Segédpontok a holokauszt eseményeinek helyszineire (eredeti helyszinek), ill. annak emlékhelyeire (nem eredeti helyszinek) tett tanulmányi kirándulásokhoz

 

 

  1. A tanulmányi kirándulások, akár eredeti, akár nem eredeti helyszinekről van szó, különleges, az osztályterembenitől nagyon különböző tanulási lehetőségeket és élményeket teremthetnek. A kirándulás maga megemelheti az adott téma „státuszát" a tanulók szemében, mivel az a tanulás megszokott keretein kivül történik.
  2. Az eredeti helyszineknek olyan sajátos légkörük van, ami egyrészt erős érzelmeket ébreszt a látogatókban, másrészt tanulásra készteti őket. A pedagógus feladata az, hogy tudatában legyen annak, hogy a tanulók erős érzelmi élményeknek lesznek kitéve, és ennek megfelelően tervezze meg a látogatást.
  3. Eredeti helyszinek lehetővé teszik hogy bizonyos periódusokat és az akkor történtek helyszineit behatóan megvizsgáljunk.
  4. A múzeum nem képes visszaadni azt az emóciót, ami egy eredeti helyszin látogatása nyújt, viszont egy múzeumban a diákokat kevésbé kötik le az érzések, és könnyebben lehet velük áttekinteni az átfogóbb történelmi képet.
  5. Az a lehetőség, hogy eredeti tárgyakat tanulmányozhatnak, felkelti a gyerekek érdeklődését, tanulásra motiválja őket, valamint létrehozhat egy közvetlen, és értékes kapcsolatot a múlt embereivel, amely nehezen hozható létre az osztályterem keretei között.
  6. A pedagógusnak figyelnie kell arra, hogy egy-egy emlékhely-, vagy múzeumlátogatás a tanulók korához és felfogóképességéhez megfelelő szinten legyen. Nagyon fontos, hogy ezt megbeszélje a látogatás helyszinén dolgozó szakemberekkel.
  7. Egy eredeti helyszin, vagy egy múzeum meglátogatása önmagában semmiképpen sem elegendő. A pedagógusnak tisztában kell lennie a látogatás céjaival. Hogyan fogja a látogatás kiegésziteni, kiszélesiteni és továbbfejleszteni az osztályban folytatott munkát?
  8. Alapvető fontosságú a látogatás pontos megtervezése, és a kapcsolatfelvétel az adott helyszinen dolgozókkal. Ideális esetben a pedagógus előbb egyedül meglátogatja a helyszint, vagy résztvesz egy tanártovábbképzésen, ami tanulók látogatásával foglalkozik.
  9. A pedagógusnak figyelembe kell vennie, hogy egy-egy látogatás témája hogyan illeszkedik bele a holokauszt tanitásába és az osztálytermi munkába. A tanulmányi kirándulás három részből kell, hogy álljon: felkészités, maga a látogatás, majd a látogatás feldolgozása. A legfőbb hangsúlyt a holokauszt történelmének tanulmányozására kell fektetni, de természetesen interdisziplináris metódussal gazdagithatjuk a tanulást.
  10. A látogatási helyszin felelőssége, hogy a pedagógusoknak tanácsot, információt és anyagot adjon a látogatásra való felkészitéshez és annak feldolgozásához is. A pedagógus felelőssége, hogy elegendő időt áldozzon eme tevékenységekre.
  11. A felkészitéskor ki kell azt is hangsúlyozni, hogy az eredeti helyszin egy emlékhely, amelynek megvan a saját történelme, úgy, hogy nemcsak a múltat lehet megtanulni általa, hanem azt is, hogy milyen módon, milyen formában őrzödik meg a múlt emléke.
  12. Eredeti helyszin látogatásakor az adott helyszin történelmélre kell összpontositani. A tanulóknak aktivan kell használniuk a helyszint, mint történelmi bizonyitékot, és felfedezni benne azokat a témákat, amelyeket a felkészitéskor beszéltek meg. A látogatáskor nemcsak a történelmi kérdéseket megválaszolni, hanem újabb, történelmi, morális és etikai kérdéseket is érdemes felvetni.
  13. A legtöbb tanuló nincs hozzászokva, hogy múzeumokban, történelmi szinhelyeken tanuljanak, és meglehet, hogy nincsenek is birtokukban a kellő képességeknek ehhez a feladathoz. Az emlékhely feladata, hogy megfelelő segitséget nyújtsanak a tanulóknak ahhoz, hogy a kiállitott anyagot helyesen tudják interpretálni. Ehhez figyelembe kell venni a tanulók életkorát, különböző tanulási igényeiket és a tudásukat.
  14. A pedagógusnak biztatnia kell a gyerekeket arra, hogy beszéljenek a látottakról a látogatás közben, és a múzeumnak, vagy emlékhelynek biztositania kell egy olyan helyet, ahol a beszélgetést le lehet folytatni.
  15. A feldolgozáskor azokra a kérdésekre kell válaszokat adni, amelyeket a tanulók tettek fel a tanulmányi kirándulás kapcsán, és segiteni kell nekik elhelyezni a tanultakat egy szélesebb kontextusba.